A NAV az ellenőrzésre kijelölt adózókat – a kötelező ellenőrzések mellett – célzott kiválasztási rendszerek és egyedi kockázatelemzés alapján választja ki. A 2026-os ellenőrzési terv összeállításánál az előző év ellenőrzési tapasztalatai, valamint a NAV bűnügyi szakterületének információi is szerepet kaptak. A kiválasztás során a NAV többek között az Online Számla rendszerből, az online pénztárgépekből, az eKÁER-ből, a bevallásokból, valamint a nemzetközi információcseréből származó adatokat is felhasználja.
Hogyan választja ki a NAV, hogy melyik vállalkozásokat ellenőrzi?
A NAV a kiválasztás során számos adatforrásból származó információkat vet össze. Vizsgálják többek között a bevallások, az Online Számla rendszer, az online pénztárgépek és az eKÁER adatait, és ezek alapján választják ki azokat, akiknél indokolt lehet az ellenőrzés. A 2026-os ellenőrzések kiválasztását már mesterséges intelligenciára épülő elemzési modellek is támogatják.
A NAV előre is közzétesz információkat tervezett ellenőrzéseiről. Az Adótraffipax felületén jelennek meg az aktuális ellenőrzési helyszínek, időszakok, és tevékenységi körök. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ellenőrzésekre csak a listában szereplő érintettek számíthatnak.
Az ellenőrzés megkezdésének szabályai
Az adóellenőrzés a megbízólevél kézbesítésével, illetve kézbesítés hiányában annak átadásával kezdődik. Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel már nem helyesbíthető. Az önellenőrzési bevallást legkésőbb az előzetes értesítés, ennek hiányában a megbízólevél kézbesítését vagy átadását megelőző napon kell benyújtani.
Milyen iratokat kérhet a NAV?
Az adóhatóság a tényállás tisztázásához szükséges okiratok és más iratok bemutatására kérheti fel az adózót, ha azokat más módon nem tudja beszerezni. Az ellenőrzésre történő felkészülés során ezért lényeges annak áttekintése, hogy a vizsgált gazdasági eseményeket alátámasztó dokumentumok rendelkezésre állnak-e, és azok összhangban vannak-e a bevallásokban, nyilvántartásokban és adatszolgáltatásokban szereplő adatokkal.
Nyilatkozattétel az adóellenőrzés során
A NAV a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre hívhatja fel az adózót, aki saját ügyében a nyilatkozattételt megtagadhatja. Más adózó ügyében a NAV szintén kérhet nyilatkozatot az adózó által ismert vagy nyilvántartásában szereplő adatokról, tényekről és körülményekről; ezekben az esetekben a törvény külön meghatározza a nyilatkozattétel megtagadásának lehetőségét is.
Adóellenőrzés vagy jogkövetési vizsgálat?
Az adóellenőrzés az adó, illetve a költségvetési támogatás alapjának és összegének vizsgálatára irányul. A vizsgálat befejezésével az adott adónem és időszak ellenőrzéssel lezárt időszaknak minősül. Ez azt jelenti, hogy erre az időszakra és adónemre az adózó főszabály szerint már nem nyújthat be önellenőrzést. A jogkövetési vizsgálat ezzel szemben az egyéb adókötelezettségek teljesítését vizsgálja, és nem eredményez ellenőrzéssel lezárt időszakot. A két eljárástípus közötti különbség befolyásolja az adózó további lehetőségeit, ezért az ellenőrzés megindításakor pontosan tisztázni kell, milyen típusú vizsgálatot folytat a NAV.
Mennyi ideig tarthat az ellenőrzés?
Az adóellenőrzés általános ideje 90 nap, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózóknál és központosított ellenőrzésnél 120 nap, míg a jogkövetési vizsgálaté 30 nap. A törvény meghatározott esetekben lehetővé teszi az ellenőrzési határidő meghosszabbítását.
Mikor ér véget az adóellenőrzés?
Az ellenőrzés megállapításait a NAV jegyzőkönyvben rögzíti, amelynek átvételével az adóellenőrzés ellenőrzési szakasza lezárul. Ha az adóhatóság a jegyzőkönyvben megállapítást tesz, ezt követheti a hatósági eljárás, amelyben a NAV határozatot hoz. Az ellenőrzés lezárása és az ügy végleges befejezése ezért fogalmilag nem minden esetben ugyanazt az időpontot jelenti.
Ebben a témában elérhető szakmai felvételünk! Előadónk kiemelte, hogy a NAV ellenőrzési gyakorlata célzottabbá vált, a kiválasztás során az adóhatóság felhasználja a rendelkezésére álló nagy mennyiségű adatot. Az ellenőrzés esélyét növelheti például az áfa-visszaigénylés, a házipénztárban lévő nagyobb összeg vagy az, ha a vállalkozás kiemelten vizsgált ágazatban működik. Az ellenőrzések fókuszában jelenleg az áfalevonási jog és a transzferár szerepel.
Előadónk továbbá az alábbi gyakorlati kérdéseket is megválaszolta:
- Lefoglalhatja-e a NAV a számítógépeket és telefonokat?
- A mesterséges intelligenciával választják-e ki az ellenőrzendő adózót?
- Mikor kell bejelenteni az önellenőrzési szándékot?
- Megtámadható-e az eljárás, ha az ellenőrzést nem a székhely szerinti adóhatóság végezte, és nem rendelkezett a szükséges engedéllyel?
- Mennyire foglalkozik a NAV a közérdekű bejelentésekkel?
- Megindultak-e már a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonok ellenőrzései?
- Mi az az IBI, illetve a zár alá vétel, és milyen gyakran alkalmazzák?
- Mikor tekinthető lezártnak egy jogkövetési vizsgálat?
- Növeli-e az ellenőrzési kockázatot a házipénztárban lévő nagyobb összeg?
- Meg lehet-e egyezni a NAV-val egy ellenőrzés során?
- Érdemes-e bizonyítékot későbbre tartalékolni az eljárás során?
Előadónk részletesen ismertette az ellenőrzési értesítő átvételével, az önellenőrzési szándék bejelentésével, a nyilatkozattétellel és az iratok átadásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. Nézze meg videónkat!